Ki tudja merre, merre visz a végzet,
Göröngyös utunk sötét éjjelén.
Vezesd még egyszer, győzelemre néped,
Csaba királyfi csillag ösvényén.
Maroknyi székely, porlik, mint a szikla,
Népek harcának, zajló tengerén.
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni, Erdélyt Istenünk.
Ameddig élünk, magyar ajkú népek,
Megtörni lelkünk, nem lehet soha.
Szülessünk bárhol, földünk bármely pontján,
Legyen a sorsunk, jó vagy mostoha.
Maroknyi székely, porlik, mint a szikla,
Népek harcának, zajló tengerén.
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni, Erdélyt Istenünk.
Ezernyi éve, Csaba király népe,
Sok vihart élt át, sorsa mostoha.
Külső ellenség, jaj de gyakran tépte,
Mégis létezik, nem hal ki soha.
Maroknyi székely, porlik, mint a szikla,
Népek harcának, zajló tengerén.
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni, Erdélyt Istenünk.
Hős szabadságát, elveszti Segesvár,
Madéfalvára, fájón nézhetünk,
Földed dús kincsét, népek élik, s dúlják,
Te fiaidnak, még kenyérre sincs.
Maroknyi székely, porlik, mint a szikla,
Népek harcának, zajló tengerén.
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni, Erdélyt Istenünk!
Zúzmarás, zord idők zajosodása
Mint a zabbal zabáltatott zablás ló ziháltan, zaklat
Zabrált zafírral zsákmányolt zacskóval a kezében
A zálogház fele zakatoló vonattal utazik,
A zajos zárkában a zakós zarándok.
Zamatosan szalonnázik, zöldhagyma és paprikával.
Motyogva járkál eme zömök, zsugori zsivány.
Minden zörrenésre össze rezzen, mint a zugkereskedő.
Zúg a zakatoló mozdony füttye, itt-ott zökken is.
A zugügyvéd hiába várja. Zuhogó zivatar zajlik feje felett.
Zördül a zár a kapun amint irodájából eltávozik.
Zubbonyán a zipzárt zárja, és a záradékon gondolkodik.
Van is egy zacskóra való zaccos, zúdító adat,
De a zakatoló vonat nem hozza a zarándokokat.
Zokon is veszi eme zimankós zérus munkát.
Zúdulva zúg zengő hangja, mégsem jön
A zsugori betyár, s a zsűrit is feloszlatja már.
Zsurlófű jár majd mindenkinek, aki zsörtölődik.
Zsivány a világ. Még a papírt is a zsizsik eszik.
Zsilip állítja meg a zuhogó vizet.
Zsúrfiú zokogtatja a zsibongó, zsenge bakfiséket.
Zúzva van a lánc. Szabad a zsivány. Betyárvilág van itt.
Zendül a dal. A zuzmó is táncol. Zajos a zarándok.
