Vagány ember
Vágány mellett
Lassan lépdel
Kezében léccel
Párhuzamot mért fel
A sínek között
Állva nézi.
Munkáját nem érti.
Mérte szélességét
S amint visszanéz,
Keresztezik egymást
Az egyenlőnek mért
Vasúti sínek.
Siet vissza,
Hogy megigazítsa.
Megdöbbenve látja,
Kárba veszett a munkája.
Visszanézve is,
Újra egymást érik
A vasúti sínek,
Amint távolból nézi.
Most sem érti.
Parittyát fogván,
Nyelét leszabadítván
Vonalakat húz a homokban
Párhuzamosat, lassan.
Elkopik a két ág,
Csak a nyele maradt.
Ott, előtte látja
Csak az egy vonalat!
De persze Ő ezt
Még most sem érti
A két vonal,
Ha párhuzamos,
Nem érti!
Hogy tudott itt
a vonat elzakatolni?
